VII. FEJEZET

 A tanács nagyságos voltáról

A királyok törvénytevő székén a tanácsot illeti a hetedik hely.   

1. § Mert a tanács állat királyokat, kormányoz országokat, védelmezi a hazát és csendesíti a hadakozást, győzedelmet szerez, elkergeti az ellenséget, megnyeri a barátokat, városokat épít és elrontja az ellenség táborát.

2. § Minthogy pedig hasznos a tanácskozás, már nekem úgy tetszik, hogy 

ne bolondok és maganagyzó és középszerű emberek gyülekezete legyen,

hanem az öregebbek és jobbak, feljebbvalók és nagytiszteletű vének szóljanak hozzá és miveljék azt.

3. § Annakokáért, fiam, ifjakkal ne tanácskozzál, és valaki kevésbbé bölcsen szóló, tanácsot attól ne kérj, hanem a vénektől, a kiket az ő esztendeikre és bölcsességekre nézve megillet azon dolog. Mert a királyok tanácsa lakozzék a bölcsek szivében és ne kövesse a nyughatatlan elméjű bolondok ösvényét.
4. § Mert ha jársz a bölcsekkel, bölcs leszesz; ha forgódol a bolondokkal, társúl adod magadat azokhoz; így szólván a szent lélek Salamon által: A ki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lészen, és nem lészen hasonlóvá a bolondokhoz. Dávid pedig ekképen énekel: A szenttel szent lészsz, és az ártatlan férfiuval ártatlan lészsz, és a választottal választott lészsz, és az elfordulttal elfordulsz. 

5. § Ki-ki azért abban legyen foglalatos, a mit az ő ideje hoz magával, tudniillik az ifjak fegyverben, vének a tanácsban.

6. § Mindazálal az ifjakat a tanácsból egészen kirekesztened nem kell. De valahányszor tanácsot tartasz vélek, ha szinte alkalmatos lenne is tanácsok, vidd mégis mindig az öregebbek eleibe, hogy minden cselekedeteidet a bölcsesség mértékéhez mérjed.